Apologizing doesn’t mean that you are wrong & the other is right. It means that you value the relationship more than your ego.
Alapvetően realista, földhözragadt gondolkodással áldott meg az élet, azonban bizonyos dolgokban megkérdőjelezem magamban az érzékelhető, "kézzel fogható" dolgokat. Pontosan ezekről szeretnék írni. Hogy hogyan látok bizonyos dolgokat, hogyan hiszek, miket vallok. És esetleg még boncolgatom azt is, hogy miért, mi alapján hiszem, vallom az adott dolgot. Végülis szakmámból adódóan a miértekre is kell a válasz, a dogmatikus dolgok tőlem távol állnak. Amit lehet, megkérdőjelezek magamban, megkeresem rá a számomra elfogadható választ. És ha bárki olvasni fogja ezt a blogot, akkor megkérem, hogy mondja el a saját véleményét. Kultúráltan. A kultúrálatlan kommenteket ki fogom moderálni, a kommentelőt meg kitiltom. Nem azt mondom, hogy egyet kell velem érteni. Sőt. A vitára nyitott vagyok, amíg az nem személyeskedő, kicsinyes anyázás, mert az ostoba emberekhez már nincs türelmem.
Vallom egyébként hogy egy-egy jó vitából nagyon sokat fejlődhet az összes résztvevő. Volt egyszer egy nagyon érdekes beszélgetésben részem, Izraelben voltam kint és összekeveredtem egy asztalnál egy zsidó és egy arab fiúval. Gondolom senkinek nem kell ecsetelnem, hogy egy ilyen társaságban (egy zsidó, egy muzulmán és egy katolikus keresztény) óhatatlanul előjön a három résztvevő közötti különbség mind kultúrálisan, mind vallásilag, igazából mindenféleképpen. Az érdekes az volt, hogy tolerálni tudtuk a másik véleményét, ha el nem is tudtuk fogadni, megérteni az ő szemszögét igen. És ezalatt a beszélgetés alatt rengeteget tanultam tőlük, remélem ők is tőlem.
Ha már szóba kerültem: 32 éves IT üzleti elemző vagyok, egyelőre nős (ez majd elválik), egy gyönyörű fiúgyermek édesapja. Nemzetiséget tekintve magyar, bár valahol vannak svábok a gyökereimnél, az biztos :-). Vallást tekintve hivatalosan római katolikus, azonban ha a hitről beszélünk, akkor ez már nem ennyire egyértelmű, erről majd egy külön posztban emlékezek meg. A magyar politikától hányni tudnék, favorit nincsen. Azonban véleményem erről is van, igazából a kérdéskörtől függ, hogy baloldali, liberális, jobboldali, vagy akár radikális (bármely irányba) a véleményem. Nem vagyok egy pártnak sem követője, nem is tervezek ilyet :-)
Munka mellett sportolok, szerepjátszom, és igyekszem olyan dolgokkal tölteni ez időmet, ami örömet okoz. Szexfüggő vagyok, ezt nem tagadom, napi szinten igénylem. De nem csak ez tölti ki az időmet :-)
Hajlamos vagyok a melankóliára, ezzel szemben igyekszem a középpontban lenni. Mert az jó, ha rám figyelnek. Tudom, egoista fasz vagyok, de ez nekem jó. Másokat meg igyekszem nem megbántani ezzel. Szóval a kettősség erősen megvan bennem (nem, skizofrén nem vagyok), úgyhogy van miről írnom.
És hogy kinek szánom ezt a blogot? Alapvetően senkinek. Illetve magamnak. Hogy leírjam, mit gondolok, miért gondolom, hogy megoldjam az engem foglalkoztató kérdéseket. És jobb így leírni. Ha ezekkel esetleg másoknak is felteszem azt a kérdést, amit még magának sem tett fel, akkor jó. De lehet, hogy valaki mástól fogok én iránymutatást kapni bizonyos kérdésekben. És akkor az nekem jó. Pontosan ezért írom blogban és nem egy kockás füzetben :-)
